Oszmán pusztítások a kora újkori Magyar Királyságban

A fiatal történész, gimnáziumi tanár, Illik Péter legújabb monográfiájában visszatér kedvenc témájához, a Magyar Királyságbeli oszmán kártételek kérdéséhez. Forrásanyaga az Országos Levéltár egyik legismertebb dokumentuma, az Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások), mely iratanyag 1527 és a 19. század közötti időszakban keletkezett úrbéri összeírásokból, birtok- és vagyonbecslésekből áll, pótolhatatlan információkkal szolgálva a kor gazdaság-, társadalom-, hely-, család- és mentalitástörténetéhez. A szerző kifejezetten a tatár és oszmán csapatoknak tulajdonított 16. és 17. századi kártételi bejegyzéseket gyűjtötte ki a fenti összeírásból. Ezek elemzésére a kötet elején található esettanulmányok formájában vet fel lehetőségeket, a könyv második felében lévő adattárban pedig szerepelteti magukat az adatokat többnyire táblázatos formában. A bevezető rész a korszak mindennapi életét taglalja, így számos érdekes adalék kerül felszínre, például, hogy az oszmán szpáhik (nem feltétlenül törökökről van szó, hiszen ismert, hogy meglehetősen nagyszámú balkáni elem is jelen volt) motivációja a pénzhez jutás volt, ezért fosztogattak, falvakat hódoltattak a királyság megyéiben. A magyar végváriak úgyszintén átjártak a hódoltság területére adóztatni, illetve "törököt fogni". A fekete-fehér diagramokkal, táblázatokkal illusztrált és függelékkel (rövid fogalommagyarázat, forrás-, irodalom- és ábrajegyzék, helynév- és személynévmutató) kiegészített kötet történeti gyűjtemények anyagát gyarapíthatja.